A nemzet magára talál

A magyar nemzet újbóli magára találásáról, megmaradásáról, jövőjének biztosításáról beszélt kedden a csíkszeredai ünnepség keretében Semjén Zsolt, Tőkés László és Kelemen Hunor.

A várkertben összegyűlt ünneplőket és a meghívottakat Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester köszöntötte.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében fontosnak nevezte, hogy hitet és erőt merítsünk őseink példájából, levonjuk a történelmünkben rejlő tanulságokat. Ma is legfőbb feladatunk a nemzet megmaradásának szolgálata és az ehhez szükséges társadalmi átalakulás, országépítés - mondta. A nemzet emlékezetében együtt van Széchenyi, Kossuth és Deák, pedig pontosan tudjuk, hogy milyen éles viták voltak közöttük, de a magyar ügy szolgálatában egységesek voltak - emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. "Ez 1848-nak a nagy tanítása: lehet ugyan számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközések, lehetnek különböző felfogások, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk" - szögezte le a szónok.

Utalt az állampolgársági eskütételek megkezdésére, amely révén szerinte megnyílt a lehetősége annak, hogy nemzettársakból polgártársak lehessünk. Úgy vélte, meg kell harcolunk minden magyarért, éljen bárhol a világon, akár Csángóföldön, akár Kárpátalján, Dél-Amerikában vagy Ausztráliában.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, román kulturális miniszter kifejtette: az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején.
Felhívta a figyelmet: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez egyáltalán nem volt természetes. Szerinte a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, mégpedig "nem valaki ellen", hanem saját jövője érdekében. "Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő" - mondta az RMDSZ elnöke.

Ma is minden magyar emberre szükség van. Ahogy 1848 összefogta a Kárpát-medencei magyarságot, közös céljaink ma is összefogják az erdélyi magyarokat - állapította meg Kelemen Hunor.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontját idézte, amely uniót hirdetett Erdéllyel. Négy évvel ezelőtt az európai parlamenti választások alkalmával, Erdély európai uniós csatlakozása nyomán a magyarság ismét zászlajára tűzte az uniót Erdéllyel. Igazi XXI. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően megvalósulóban van a "magyar unió" az Európai Unióban" - fogalmazott a szónok.

A Magyarországon bekövetkezett nemzeti fordulatot az idén nemzetpolitikai változások követik az egész Kárpát-medencében, Trianon gyógyítása elkezdődött a szétszakított és több nemzedékre megnyomorított magyarság életében - mondta, hozzáfűzve, hogy a 2004-es rossz emlékű magyarországi népszavazás jóvátétele is megtörtént a magyar állampolgárság kiterjesztése révén.

"Sokszor szégyellnünk kellett saját urainkat és árulóinkat... nem volt jó magyarnak lenni a Károlyiak, a Kun Bélák, a Szálasiak, a Rákosi Mátyások, a Kádárok, a Gyurcsányok, valamint saját erdélyi nemzetrontóink gyászkorszakaiban" - hangoztatta Tőkés. De most, a nemzeti rendszerváltozás és együttműködés ígéretes korszakában éppen azért próbálunk erőt meríteni történelmünk világló példáiból, hogy végre lemossuk a gyalázatot, és újból tiszta öntudattal lehessen vállalni a magyar önazonosságot - mondta Tőkés László.